Search

BUDAPEST GUIDED TOUR

WALKING TOURS, STADTFÜHRUNGEN, VÁROSNÉZÉSEK

2021-es, magyar nyelvű, tematikus séta időpontjaim!

❗️UPDATE – 2021. júliusi séta időpontok❗️
Kedves Vendégeim! Magyar nyelvű sétáim időpontjai és témái az alábbiakban olvashatók!
A programok részvételi díja 6000 Ft/fő, 6-12 év között 3000 Ft. Jelentkezni üzenetben, emailen, vagy a megadott telefonszámon lehet!

📌 Pest esti fényköntösben: 2021. július 03 és 04. szombat, vasárnap 19.00-21.00
📌A Budai Várnegyed titkai: 2021. 07. 03. szombat 10:00 – 12.30
📌Margit-szigeti felfedező: 2021. 07. 04. vasárnap 10:00 – 12.30
📌Fülledt erotika és zsidó örökség Erzsébetvárosban: 2021. 07. 10. vasárnap 13.30 – 16.00
📌Kozmopolita Pest: 2021. 07. 11. vasárnap 16.30 – 19.00
📌 Győr – Legendák nyomában: 2021. 07. 02. péntek 14.00 – 16.00
📌 A csodálatos Palotanegyed: 2021. 07. 17 szombat 10.00-12.30
📌 Örökségünk a múltból: a zsidó negyed titkai: 2021. 07. 18. vasárnap 13.30-16.00
📌 A Városliget vonzásában: 2021. 07. 24. vasárnap 16.30-18.30
A programok részletes leírása a hamarosan feltöltésre kerülő (illetve korábbi)eseményekben, vagy a http://www.budapestguidedtour.com honlapomon olvasható. A csoportok maximális létszáma 10 fő.
Amennyiben családjával, barátaival, vagy akár egyénileg, privát túra keretében venne rész a programokon, kérem írjon a megadott elérhetőségekre, vagy keressen telefonon vagy üzenetben!
Vegyen részt városfelfedező sétáimon és gyűjtsön felejthetetlen élményeket!
Jelentkezés az alábbi elérhetőségeken 👇
📲 Messanger üzenetben
📧kundiviki@gmail.com; info@budapestguidedtour.com
📞 +36205290958

2021. júliusi, magyar nyelvű, tematikus séta időpontok!

❗️UPDATE – 2021. júliusi séta időpontok❗️
Kedves Vendégeim! Magyar nyelvű sétáim időpontjai és témái az alábbiakban olvashatók!
A programok részvételi díja 6000 Ft/fő, 6-12 év között 3000 Ft. Jelentkezni üzenetben, emailen, vagy a megadott telefonszámon lehet!

📌 Pest esti fényköntösben: 2021. július 03 és 04. szombat, vasárnap 19.00-21.00
📌A Budai Várnegyed titkai: 2021. 07. 03. szombat 10:00 – 12.30
📌Margit-szigeti felfedező: 2021. 07. 04. vasárnap 10:00 – 12.30
📌Fülledt erotika és zsidó örökség Erzsébetvárosban: 2021. 07. 10. vasárnap 13.30 – 16.00
📌Kozmopolita Pest: 2021. 07. 11. vasárnap 16.30 – 19.00
📌 Győr – Legendák nyomában: 2021. 07. 02. péntek 14.00 – 16.00
📌 A csodálatos Palotanegyed: 2021. 07. 17 szombat 10.00-12.30
📌 Örökségünk a múltból: a zsidó negyed titkai: 2021. 07. 18. vasárnap 13.30-16.00
📌 A Városliget vonzásában: 2021. 07. 24. vasárnap 16.30-18.30
A programok részletes leírása a hamarosan feltöltésre kerülő (illetve korábbi)eseményekben, vagy a http://www.budapestguidedtour.com honlapomon olvasható. A csoportok maximális létszáma 10 fő.
Amennyiben családjával, barátaival, vagy akár egyénileg, privát túra keretében venne rész a programokon, kérem írjon a megadott elérhetőségekre, vagy keressen telefonon vagy üzenetben!
Vegyen részt városfelfedező sétáimon és gyűjtsön felejthetetlen élményeket!
Jelentkezés az alábbi elérhetőségeken 👇
📲 Messanger üzenetben
📧kundiviki@gmail.com; info@budapestguidedtour.com
📞 +36205290958

Amazing Budapest! Csodálatos Budapest!

2021-ES VÁROSNÉZŐ SÉTÁK IDŐPONTJAI

Kedves Vendégeim! Magyar nyelvű sétáim időpontjai és témái az alábbiakban olvashatók! 2021. június 30-ig még tart szezonnyitó akcióm, melynek keretein belül 5000 Ft/fő áron jelentkezhet programjaimra! Gyermekeknek 6 év alatt a program ingyenes, 6-12 év alatt 2500 Ft.

Jelentkezni üzenetben, emailen, vagy a megadott telefonszámon lehet!

📌 Pest esti fényköntösben: 2021. május 29. szombat 19.00-21.00

📌A Budai Várnegyed titkai: 2021. 05. 29. szombat 10:00 – 12.30

📌Margit-szigeti felfedező: 2021. 05. 30. vasárnap 10:00 – 12.30

📌Fülledt erotika és zsidó örökség Erzsébetvárosban: 2021. 05. 30. vasárnap 13.30 – 16.00

📌Kozmopolita Pest: 2021. 05. 30. vasárnap 16.30 – 19.00

📌 Győr – Legendák nyomában: 2021. 06. 05. szombat 14.00 – 16.00

📌 A csodálatos Palotanegyed: 2021. 06. 06. vasárnap 10.00-12.30

📌 Örökségünk a múltból: a zsidó negyed titkai: 2021. 06. 06. vasárnap 13.30-16.00

📌 A Városliget vonzásában: 2021. 06.06. vasárnap 16.30-18.30

A programok részletes leírását a vidéki és budapesti, tematikus séták leírásaiban, valamint FACEBOOK oldalamon, az egyes eseményekben olvashatják: http://www.facebook.com/budapestguidedtour

A csoportok maximális létszáma 10 fő. Amennyiben családjával, barátaival, vagy akár egyénileg, privát túra keretében venne rész a programokon, kérem írjon a megadott elérhetőségekre, vagy keressen telefonon vagy üzenetben!

Vegyen részt városfelfedező sétáimon és gyűjtsön felejthetetlen élményeket!

Jelentkezés az alábbi elérhetőségeken 👇

📲 Messanger üzenetben Facebook oldalamon keresztül – http://www.facebook.com/budapestguidedtour

📧kundiviki@gmail.com; info@budapestguidedtour.coM

📞 +36205290958

Sok szeretettel várom!

A Nyugat-Dunántúl kincsei – Kisfaludy2030 Idegenvezetői pályázat

Szakrális értékek nyomában – Győr és Pannonhalma vallásturisztikai értékei

Bevezetés

Győr, mint az ország talán legszebb barokk városa, hazánk ötödik legnagyobb és egyik legfejlettebb városaként még mindig nem részesül akkora turisztikai figyelemben, amekkora figyelmet az ott lévő természeti és épített örökség alapján megérdemelne. Jelen tanulmány első részének célja a város és a közelében lévő világörökségi helyszín, Pannonhalma, szakrális értékeinek bemutatása annak érdekében, hogy országunk egyik legszebb városát közelebb hozza az utazókhoz. Mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen csak a győri szakrális értékekről egy vaskosabb útikönyv is kiadható lenne, így e részben, Győr tekintetében a Káptalandombra és környékére koncentrálok.

A város rövid története

Győr Bécs és Budapest között félúton, három folyó, a Kis-Duna, Rába és Rábca találkozásánál fekszik, emiatt a vizek és találkozások városaként is ismert lehet. A települést fejlődése során ez a kiváló földrajzi adottság meghatározó volt, hiszen Győr hamar fejlődésnek indult.

Első lakói az illírek, majd a rómaiak voltak, akik az akkori területet katonai állomáshelynek is használták és Arrabona néven említették. Az egykori erődítmény részét képezte a Pannónia provinciát védő, a Római Birodalom határvonalát őrző Limes rendszernek. A rómaiak által uralt város első hídja a kereskedelmet szolgálta.

A terület igazi fejlődésnek azonban Szent István király korát követően indult, aki megalapította a város első templomát, a mai Székesegyházat. E területen jött létre a „Civitas Captularis” (Káptalan-Győr), vagyis a polgári település.

A várispánság és püspökség létrehozása megalapozta a kora középkori gyors fejlődést, melyet először a tatárjárás, majd a középkori fejlődést rövid időre a török uralma törte meg. Előbbit követően a város V. István királytól szabad királyi városi rangot kapott, mely kedvezett a kereskedők betelepülésének, így fellendültek az építkezések is.

A kereskedők csodás épületeket hoztak létre és a város jólétét, gazdagságát e korban alapozták meg. Ez az időszak a szerzetesrendek betelepülésének időszaka is. Ferencesek, domonkosok érkeztek a városba, s mai városmagjának, a Káptalandombnak a területén kisebb-nagyobb épületegyütteseket hoztak létre. Ezek jelentős része sajnos a török dúlás miatt elpusztult, ahogy a kereskedőházak is komoly sérüléseket szereztek. Az oszmánok jelenlétéhez, kiűzéséhez (16. század) számos történet és legenda kapcsolódik. A várost így akár a legendák városának is nevezhetnénk.

1. kép: A Káptalan domb

Forrás: saját fotó, 2020

A török először 1529-ben fenyegette a várost, amikor az akkori várparancsnok, Christoph Lamberg úgy érezte, nem tudja megvédeni, s ezért felégette Győrt. Innen származik a város akkori török neve: Janik kala, azaz felégetett város. A érkező török seregek csak egy felégetett várost találtak, így elvonultak. Ezt követően építették ki Európa akkori legkorszerűbb erődítményént, a reneszánsz téglavárat, mely a Káptalandomb városmag és a köré kiépült polgárváros védelmét volt hivatott ellátni. A város egészen 1594-ig ellenállt, méltón betöltve végvár szerepét, majd négy évre török fennhatóság alá került. A város visszafoglalásával kapcsolatos történetet a Vaskakas legenda meséli el, melyről lentebb olvashatnak.

Győr visszafoglalását követően barokk stílusban újult meg, melynek nyomait, különleges zárt erkélyes házait a mai napig meg lehet csodálni a város felfedezése közben. Ezek adják a találkozások városának egyedi hangulatát is, és ehhez a korszakhoz nyúlik vissza a város egyik legjelentősebb rendezvénye a Barokk Bál Fesztivál is. Győr katonai jelentősége ezt követően nem volt számottevő, helyette a város polgári élete és kereskedelme fejlődött. Ebben az időszakban a karmeliták, orsolyiták építették fel templomaikat, a korábban várparancsnokságként működő Püspökvár pedig Zichy Ferenc püspök úr kezébe került vissza.

2. kép: Schwarzenberg Adolf és Pálffy Miklós szobra

Forrás: saját fotó, 2020

Mária Terézia a város szabad királyi rangját megerősítette, elősegítve Győr további gyors fejlődését. Ebből az időszakból származik a város mai címre is. Megalakult a Királyi Akadémia, megújultak a városrészek, felépült a kőszínház és megépült a Fehérvári-kapu tetején a tűztorony.

A 19. század elején, a Győri csatát követően Napóleon is meglátogatta a várost, egy éjszakát itt töltve, melynek emlékét a Király utcában álló ház emléktáblája őrzi. Egy legenda szerint a szemközti ház sarkába beékelődött ágyúgolyó egy napóleoni ágyúból származik, de azt csak az egykori fogadó tulajdonosa falaztatta a házra, hogy a kitalált történettel még több vendéget csalogasson. Szintén Napóleon seregének ágyúiként emlegetik a Rába parton sorakozó ágyúkat, de ezek is csak jóval később készültek, Bécsben.

Az 1848/49-es szabadságharcban a város aktívan részt vett, ennek köszönhetően „magyar Marseille”-ként emlegették. A század végénmely a folyókon megindult a gőzhajózás, azonban a vasút fejlődésével jelentőségét vesztette. Győr iparvárosként fejlődött tovább, a század végén létrehozták a Waggongyár első épületeit, melynek Eiffel által tervezett kovácsüzeme kora legmodernebbjei közép számított.

Az első világháború, majd a spanyolnátha időszaka megtörte a fejlődést, mely lassan indult újra. A fejlődést ismét az ipar fejlesztésében látták, ekkor azonban már a második világháborúra készülve, főként hadiipar fejlesztésre és repülőgép gyártásra is átállni alkalmas gyárfejlesztés zajlott.

Ennek köszönhető, hogy a második világháború során a város komoly sérüléseket szenvedett, hiszen a légitámadások főként a vasúti és ipari létesítményeket érintették, de sok polgári és városi épület is megsérült.  

Ezt követően a fejlődés lassan, de újraindult, főként az iparra építve. Létrehozták a mai Széchenyi István Egyetem első tanszékeit, alapozva a város korábban is nagyon jelentős oktatási múltjára.

Napjainkra Győr az ország egyik legélhetőbb és legdinamikusabban fejlődő városa, számos látnivalóval, mely a kultúra, szakrális értékek, gasztronómia és aktív turizmus iránt érdeklődők számára is vonzó. A számos rendezvény, ahogy a város érdekességei is, minden korosztály számára érdekes kirándulási célponttá tehetik. Győr azonban több, mint egy egy napos kirándulóhely, melyre remélem, hogy e szakrális értékeket bemutató tanulmány is rávilágít!

A város szakrális kincsei

A város épített értékei közül számos vallási jellegű. Döntően mind a keresztény kultúrához kapcsolódnak, azonban a város színességére, az ott élők toleranciájára utal, hogy a katolikus, evangélikus, református, zsidó és görög katolikus vallások egyaránt saját templomokkal, hagyományokkal rendelkeznek. A város ilyen adottságaira alapoz az egyik legnépszerűbb győri rendezvény, az Öt Templom fesztivál is.

Ha személyautóval érkeznek a városba, érdemes az autót a Dunakapu tér alatt leparkolni, míg az autóbuszok kialakított parkolója szintén a tér mellett levő, Móricz Zsigmond alsórakparton található. Érdemes tehát a városnéző sétát itt kezdeni.[1]

A város vallástörténeti szíve a Káptalandomb, melyre több irányból is feljuthat az érdeklődő. Ha a Révfalusi híd irányából közelítjük meg, akár a Dunakapu tértől, akár a Kreszta-háztól feljuthatunk a csodás dombocskára. A híd mellett kapott helyet Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf szobra, akik a város 1598-as felszabadításában játszottak szerepet. Nevük a Vaskakas legendával is összefonódott, mely a Dunakapu tér ékessége.

Vaskakas legenda

A tér, mely ma a város rendezvénytere, ugyan nem rendelkezik önálló vallási épülettel, azonban korábban a tér közepén, ma már a tér Káptalandomb felőli oldalán kapott helyet a Vaskakassal díszített kút. A Vaskakas legendája Győr egyik érdekessége. A történet szerint, mikor a törökök 1594-ben a várat elfoglalták, az egykori Duna kapura, mely korábban a mai Révfalusi híd város felőli hídfőjénél állhatott, a törökök büszkén helyezték ki a vaskakast és a félholdat, majd megjegyezték: Győr akkor lesz újra keresztény város, ha a félholdból telihold lesz, és a Vaskakas kukorékolni kezd!

3. kép: Vaskakas

Forrás: saját készítésű fotó, 2020

Négy évvel később a győri vitézek egyike, pirkadat előtt felmászott a Duna-kapura, s magával vitte rekedtes trombitáját is. Kifigyelte ugyanis, hogy a felkelő nap sugarai a kovácsoltvas félholdra vetülve teliholdat formáznak. A napfelkelte első sugarainál nem tétovázott! Megfújta rekedtes trombitáját. A törökök látva a nap által formált teliholdat, azt hitték, a kakas kukorékolt, hiszen a hang az ő irányából érkezett. Ijedtünkben felnyitották a város kapuit, ahol a vitéz magyar seregek csak erre vártak, s Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezetésével 1598-ben visszafoglalták a várost a törököktől. Így maradt tehát Győr a középkorban is keresztény város. Érdekesség, hogy akkoriban még a kettős kereszt, mely a mai kovácsoltvas Vaskakas és hold alatt látható, nem volt része a szobornak, ez csak később, a 18. század során került hozzá. A kúton kiállított darab pedig replika, az eredetit a Xantus János Múzeum őrzi. A Vaskakas pedig Győr kereszténységének szimbóluma.

Gutenberg tér és a Frigyláda szobor

A tértől a Gutenberg tér felé tovább haladva érdemes a Kreszta háznál jobbra fordulva a Káptalandomb irányába felmenni. A Gutenberg tér a fogadalmi Frigyláda szoborról és annak legendájáról híres. A történet szerint egy katona, akit korábban bigámiával és hamis névhasználattal vádoltak, befogadást, asiliumot, kért a mai, a Széchenyi téren található Szent Ignác templomban. Az őt elfogni kívánó katonák azonban körülvették az épületet, senkit nem engedtek oda be, vagy ki. Közeledett azonban az éves Szent László napi körmenet, így ennek okán, a körmenet alkalmából a katonák engedtek a szigorból. A pap úgy gondolta, hogy ideje a menekülőt ministráns ruhába öltöztetve, a körmenet lehetőségét kihasználva, átmenekíteni a Székesegyházba. A menet jól indult, azonba a mai Gutenberg térnél a keresett katonát társai felismerték és ahogy megpróbálták elfogni, a nagy hadonászásban kiverték az oltári szentséget az azt vivő pap kezéből, mely így darabjaira törött. Az katonát elfogták és tömlöcbe vetették. Az eset azonban hatalmas vihart kavart a városban. A hívők és a győri püspök elégtételt követeltek, így 1731-ben, két évvel az eset után, III. Károly király emeltette a mai Frigyláda szobrot éppen oda, ahol a sérelem történt. A legenda szerint végül az elfogott és tömlöcbe vetett katona ártatlansága is tisztázódott.

4. kép: A Frigyláda szobor a Gutenberg téren

Forrás: saját készítésű fotó, 2020

A szobor a város egyik legcsodásabb barokk dísze. A Frigyládát, mely felett arany dicsfényre emlékeztető sugárkoszorúban Isten báránya (Agnus dei) egy könyvön fekve látható, két angyal emeli a magasba. A nyolc méter magas oszlop elülső talapzatának frontján pedig egy szépen faragott Kálvária jelenet látható.

Alkotói Antonio Corradini és Joseph Emmanuel Fischer von Erlach. A Frigyládát 2011-ben felnyitották, majd felújítva állították vissza eredeti helyére.[2]

A Káptalandomb látnivalói

A sétát a Káptalandombra tovább folytatva megcsodálhatjuk a barokk kisváros talán legszebb épületeit és leghangulatosabb szűk utcácskáit. A dombon nem csupán a Székesegyház, hanem a Brenner János Teológiai Főiskola kastélyszerű épülete, a Püspökvár és a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületei is helyet kaptak, de itt látható egy egykori kápolna maradványa a Szt. Miklós szoborral, valamint Szent László relief és az országot Szűz Máriának felajánló Szent István márványtömbje is.

5. kép: A Hittudományi Főiskola épülete a Káptalan dombon

Forrás: saját fotó, 2020

A Székesegyház

A győri Nagyboldogasszony Székesegyház, melyet a helyiek csak Bazilikaként emlegetnek, a város legjelentősebb temploma. A helyi elnevezés nem véletlen, II. János Pál pápa Basilica Minor, azaz kisbazilika címet adományozott az épületnek, annak jelentősége okán. Az esemény emléktáblája a főbejárat melletti emléktáblán is megörökítésre került.

A külső megjelenésében számos stílust megjelenítő, míg belső terét tekintve szinte egyöntetűen barokk templom Győr városának talán legnagyobb ékessége.

6. kép: A Székesegyház homlokzata

Forrás: saját fotó, 2020

A templom alapítása 1001-re tehető, vagyis első uralkodónk, Szent István király alapította. A helyszín választása nem volt véletlen, hiszen a mai folyók városának egy jókora része korábban mocsaras, iszapos terület volt. Ebből emelkedett ki a mai Káptalandomb, így itt jelentek meg az első épületek is.  A templom építése valószínűleg nem az első győri püspök, Radla idejében, hanem 1009-ben, Modestus püspöksége alatt indult meg, s egészen 1037-ig tartott. Az eredeti épület még egy kis, zömök falakkal, kis ablakokkal kialakított, román stílusú templom volt, melynek egyetlen hajója volt, s kelet felé tekintett. Kialakítása, belső elrendezése viszonylag ritkának számít Magyarországon.[3]

Az idők folyamán a templomot többször átalakították, kibővítették és újjá építették. Mindezt azért, mert a történelem viharai nem kímélték. A tatárjárás, majd a török dúlás is nyomot hagyott a templomon. Előbbi után a templom gótikus stílusban újult meg, magasított szentéllyel és altemplommal. E stílusban épült meg, de már 1404-ben a Héderváry kápolna, ahol Szent László lovagkirályunk aranyozott Hermáját őrzik.

A török időszak azonban a csodálatos templom állapotát lerontotta. E korszakban az épület főként istállóként és tárolóként funkcionált, majd erődnek rendezték be, ágyúállásokkal és lőszertárolóval, mely a Hédárváry kápolnában kapott helyet.

7. kép: A Káptalandomb hangulatos utcácskái és a Székesegyház

Forrás: saját fotó, 2020

A 17. században Jovanni Battista Rava tervei alapján kezdődtek meg a barokk felújítások, míg az épület copf stílusú tornyát az 1680-as években kapta. Ez idő tájt kerültek befejezésre a barokk oltárok is, majd a 18. században Franz Anton Maulbertsch, híres osztrák festő, megalkotta a templom főoltárképét, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja, valamint a csodás mennyezetfreskókat, melyek jelen tanulmány megírásakor épp ismét rekonstrukciós munkálatok alatt állnak.

A 19. század elején a templom mellett lévő kis temetőt Zichy püspök felszámoltatta, hogy a csontokat a város másik temetőjében helyezzék örök nyugalomra, azonban a maradványok kihantolása során az épület eleje megsüllyedt, a torony elvált az épülettől és azzal fenyegetett, hogy lezuhan. Végül egy hatalmas, klasszicista timpanonnal tudták a helyére rögzíteni. Erre az időszakra tehető a homlokzat megújítása is.

A 20. században nagyobb átépítésre már nem került sor. Az épület állagának megóvása azonban állandó feladat, így több rekonstrukciós munkára is sor került a század során. Ennek ellenére a legnagyobb és legfontosabb esemény a Székesegyház életében, e században, az II. János Pál pápa 1997-es látogatása, mely alkalommal a Héderváry kápolnában a mártírhalált halt Apor Vilmos püspök lelki üdvéért imádkozott, s mikor a Székesegyháznak Basilica Minor címet adományozott. A látogatást követően Apor Vilmos püspököt boldoggá avatták.

8. kép: A Székesegyház belső tere a Könnyező Szűz Mária képpel

Forrás: saját fotó, 2020

A templom jelentőségét mutatja, hogy hármas zarándokhely, hiszen itt található Boldog Apor Vilmos mártírhalált halt püspök nyughelye, Szent László lovagkirályunk hermája és az Írországból származó Könnyező Szűz Mária kegykép is. Emellett állomása a Szent Jakab zarándokútnak is.[4]

A belső tér kialakítása három hajós, két gótikus oszlopsorral tagolva. A dongaboltozat, valamint a gótikus pillérek mellett a 17. századi barokk újjáépítés a legmeghatározóbb. Látogatások során rendszerint nem a főbejáratot választják a csoportok részére, hanem az északi hajó felőli oldalbejáratot. Innen rögtön a Szent Anna kápolnába, a Könnyező Szűz Mária képhez ér a látogató. A történet szerint az Írországból, Cromwell üldözése elől elmenekülő clonferti püpök, Walter Lynch hozta magával a városba, s adományozta a templomnak halála előtt, 1633-ban. A képet kifüggesztették, s 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország védőszentjének napján véres könnyeket hullatott. A csodának a győri polgárok is tanúi voltak. A történet szerint az egyik nő egy gyolcskendővel felitatta a véres könnyeket, melyet máig a templomban őriznek, s képezi annak egyik legérdekesebb kiállítási tárgyát. A képnek Zichy Ferenc püspök emeltetett oltárt. A templom a csodás történés óta az ír katolikusok egyik fontos zarándokhelye, s a két leghíresebb magyar Mária emlékhely egyike (a másik Máriapócs).

9. kép: A győri Székesegyház főbejárata

Forrás: saját fotó, 2020

Érdekesség, hogy Írországban a kegykép helye a mai napig üresen áll, így emlékeznek arra, hogy onnan vitte magával a menekülő püspök.[5] E templomban a püspök tettét egy emléktábla örökíti meg az északi hajóban.

A Szent Anna kápolna azonban nevét a jobb oldalon található Szent Annát ülő helyzetben ábrázoló mellékoltárról kapta. Itt került kialakításra a Három királyok tiszteletére létrehozott mellékoltár is.

Szintén ebben a hajóban, az északi falon található egy festmény, melynek érdekessége, hogy a törökök nem tudták elvinni a templomból, hiszen a falra festették. A Jézus szíve kép körül ma egy fakeret található.

Az északi hajóból a főhajó felé a szószék mellett juthatunk át. A copf stílusban készült szószék olasz márványból készült, alja egy kagylót formáz, míg feljáróját kovácsoltvas korlát szegélyezi.

A szentély két oldalát Jacob Müller, osztrák mester, aki magát jellemzően Mollinarolonak nevezete, fekete ólom domborművei díszítik, apró leírással alattuk. Az egyik oldalon Szent István király látható, ahogy felajánlja országunkat Szűz Máriának, míg a másik oldalon I. Lászlót láthatjuk Szent István király sírjánál, annak felnyitásakor. A történet szerint Szent László emelte ki ekkor a Szent Jobbot Szent István királyunk sírjából.[6][7]

A főhajóba lépve, az oltár felé tekintve csodálhatjuk meg Maulbertsch hatalmas alkotását, a Szűz Mária mennybemenetele című oltárképet. A főoltárt Hefele Menyhért készítette. A kép előterében egy vörös bársonyborítású karosszék látható, mely püspöki trón, azonban borítása Mária Terézia látogatásának idejében, az ő részére készült. Később ezt Zichy Ferenc püspök vásárolta meg a templom részére. A mennyezetre pillantva Maulbertsch freskóit láthatjuk, mely a magyar szentek hódolatát ábrázolja.

A szentély két oldalán a felső trachtusban látható a templom alapításának grisailleje, míg a másik oldalon az épp vizet fakasztó lovagkirály, Szent László.[8] E területet a hajótól egy márványkorlát választja el. A templom végében látható orgona a hely egyik ékessége. A jó akusztikának köszönhetően ezért gyakran tartanak itt koncerteket. Az orgonaszekrényt aranyozott faragványok és angyalfigurák őrzik. A belső teret csodásan felújított, de eredeti tölgyfa padok ékesítik.

Tovább haladva a déli hajó irányába Krisztus stáció jeleneteinek ábrázolásait csodálhatjuk meg, melyek alkotója Ester Mattioni.

A főoltár építménye szintén Hefele Menyhért alkotása, ahogy a főhajóban is és Szent István vértanú megkövezését ábrázolja. A két mellékoltár Szent Józsefet és a Fájdalmas Szüzet ábrázolja. Tovább haladva a Héderváry kápolnához érünk, mely 1404-ben a déli hajóhoz történő hozzáépítéssel jött létre, és a belső tér egyöntetűen gótikus része.

A kápolnába belépés előtt, jobb kéz felől egy elektromos táblán tudjuk a villanyt felkapcsolni, hogy alaposan szemügyre vehessük az itteni látnivalókat.

A kápolna nem csak a legmívesebb ereklyetartóról neves, mely Szent László homlokcsontjának egy darabját őrzi, de itt található a térdeplő, melyen II. János Pál pápa imádkozott Apor Vilmos püspök sírjánál. Itt van tehát a mártírhalált halt győri püspök nyughelye is és a templom legszebb, magyar szenteket ábrázoló üvegablakait is itt csodálhatjuk meg.

10. kép: Boldog Apor Vilmos püspök nyughelye

Forrás: saját fotó, 2020

Szent László királyunk, akinek nevéhez számos legenda köthető, 1095-ben halt meg, majd 1192-ben Celestin pápa avatta szentté. Sírját ekkor bontották fel, csontjait ereklyetartóba helyezve.

A Szent László relikviatartó III. Béla király idején, Dénes mester alkotásaként készült. Ekkor még csak a herma fejrésze készült el, mai formáját Prágában, a 17. században nyerte. Az évszázadok viharos történelme nem kímélte, hiszen először egy tűzvészben sérült, majd az erdélyi felekezeti villongások időszakában a Báthori család menekítette először Ecsedre, majd Gyulafehérvárra. Innen aztán Prágába került, ahol az időközben elveszett korona részt pótolták, s ahonnan Náprághy Demeter, akit győri püspökké választottak, 1607-ben visszahozta a városba. Mai helyét 1861-ben, Simor János püspöksége alatt kapta.[9]

A Hermát minden évben, Szent László napján körmenetben viszik körbe a városon. Az ereklyetartó a lovagkirály koponyacsontjának egy darabkáját őrzi.

11. kép: A Héderváry kápolna a Szent László Herma helyével és a magyar szenteket ábrázoló ólomüveg ablakokkal

Forrás: saját fotó, 2020

Az alkotással épp szemben található Boldog Apor Vilmos püspök vörös márvány nyughelye. Halálát akkor lelte, mikor a Püspökvár pincéjébe menedékbe húzódott gyerekek és nők közül nem adott ki senkit annak az orosz katonának, aki munkára követelt hármat közülük. Az ellenállás hatására a katona hátra lépett és lőtt. Három golyó érte a püspököt, akit ugyan még aznap megoperáltak, életét azonban nem tudták megmenteni.

A szkeptikusok szerint a vörös márvány szarkofág azonban nem lehet az egykori püspök valódi nyughelye, hiszen magassága miatt a két méter hosszú márvány sírhelyben nem fért volna el.

Az üvegablakok a legfőbb magyar szenteket ábrázolják, Szent Lászlót, Szent Margitot és Szent Erzsébetet. E ablakok Árkayné Sztehlo Lili által tervezett munkák, nemúgy mint a másik három, melyek későbbi alkotások, hiszen azok helye egészen 1990-ig be volt falazva. A csodás ablakokat Hefter László pannonhalmi üvegművész restaurálta 1989-1990-ben.[10] A korábbi falak kibontásával volt lehetőség Szent István királyt, Imre herceget és Károly Róbertet ábrázoló munkák létrehozására. A képek alatt látható felirat egyértelmű a készítés későbbi időpontját tekintve, hiszen jól olvasható: Készült II. János Pál pápa Magyarországi látogatásának emlékére. Ez alapján tehát ezek az ablakok 1997-et követően készültek.

Szent Lázár kápolna maradványa

A Székesegyház déli oldalában találhatók a Szent Lázár kápolna maradványai valamint egy csodás Szent Mihály szobor, mely a város legszebb barokk szobraként is ismert. Feltekintve láthatjuk, ahogy Mihály a Sátánt a mélybe löki. A szobor elején a Quis sicut Deus felirat olvasható, mely annyit tesz: aki olyan, mint az Isten, s ami a Mihály név fordítása. Szintén itt kapott helyet az 1764-es évszám, ami a szobor megalkotásának dátuma.

12. kép: Az Árpád-kori kápolna maradvány, hátterében Szt. Mihály szobrával

Forrás: saját fotó, 2020

A szobor előterében látható egykori plébánia templom maradványok az Árpád-korra tekintetnek vissza. Egyes források plébánia templomként, a későbbiek már csak kápolnaként említik. Építésének pontos dátuma sem ismert, feltételezések szerint a XI-XII. századból származhat.[11]

A Székesegyházzal szemben pedig a patinás győri Püspökvár épülete látható, melynek tetejéről Győr városának körpanorámájában gyönyörködhetünk.

13. kép: A győri Püspökvár épülete, Boldog Apor Vilmos szobrával az előtérben

Forrás: saját fotó, 2020

Szent László emlékek a Káptalan dombon

A Szent László relief a Püspökvárhoz tartozó épületegyüttes oldalfalán, 1995-ben került kihelyezésére. A dombormű a király halálának 900. évfordulójára készült, és Győr város állíttatta emlékül, mely a reliefről is jól leolvasható. Az alkotás Lebo Ferenc munkája.

A lovagkirályt ábrázoló, első egészalakos szobor szintén a fenti mester alkotásaként a Székesegyház háta mögötti téren lehet megcsodálni. A szakrális uralkodó a hagyományos ábrázolástól eltérően itt nem fegyveresen, hanem ünnepi ruhában, lovagként került ábrázolásra. Kezében templomot tart, mely uralkodása idején a kereszténységet támogató intézkedéseire utal, míg a felemelt bárd és fején koronája uralkodói mivoltára utal. A szobor a lokálpatrióta Gasztonyi család adománya Győr városának.[12]

14. kép: Szent László király szobra

Forrás: saját fotó, 2020

A Bécsi kapu tér

A tér a város egyik legcsodásabb helyszíne, az ország egyik legszebb barokk tere. Az egykori reneszánsz Bécsi kapu ugyan már rég nem látható, de a teret uraló Kármelita templom, az egykori várfal, a csodás barokk épületek, Kisfaludy szobra és a tér végéből induló Rába kettőshíd, alatta a Rába két ágával, magával ragadó látványt nyújt. A térről a partra, a várfal irányába kis lépcsősor vezet le, ahol Szent István lovasszobra található, mely Medgyessy Ferenc munkája. A szobrot a helyiek csak Pistikének nevezik kis mérete miatt. A fal mellett álló ágyúkról pedig az a hír járja, hogy Napóleon seregei használták, de a valóságban a 19. században, Bécsben öntötték őket.

15. kép: Napóleon ágyúi

Forrás: saját fotó, 2020

A Rába kettőshíd a város egykori legjelentősebb kereskedőutcája, a Kossuth utca irányába fut, ahol a győri Zsinagóga, és több templom is található. A folyó két szakasza között pedig a remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtó Radó-sziget nyúlik el.

A Bécsi kapu tér szakrális értéke a Karmelita templom, mely egy egyhajós, kívülről magyar huszárra emlékeztető csodás, barokk épület, melyet az egykori karmelita szerzetes Wittwer Márton tervezett. Az 1697-ben a városban letelepedett Sarutlan Karmelita Szerzetesrend építtette a város ma is egyik legjelentősebb templomát, s rendházát. Utóbbi Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatékából épült meg.

Az egy tornyos barokk templom az Észak-olasz barokk templomokra emlékeztet. Tornya kalapban a toll, ovális, elliptikus alakú kupolája oldalnézetből a huszár kalapja. Az oldalfalon található két körablak a huszár szemei, míg a tető alsó része a katona bajusza. Persze a helyiek szerint, de legtöbbször az idelátogató vendégek is felfedezik az arcot a templomra oldalról pillantva.

16. kép: Karmelita templom homlokzata

Forrás: saját fotó, 2020

A főbejárattól jobbra, kovácsoltvas kis ajtóval lezárva található Hab Mária szobra, melyhez csodás esemény is köthető. Korábban a szobrocska a Radó szigeten állt. A folyók miatt Győrnek ezt az alacsonyabb részét sokszor sújtotta árvíz. Egy alkalommal a hívok e szoborhoz fohászkodva imádkoztak, hogy a város ne kerüljön újra víz alá. A történet szerint másnap a folyó épp a szobor lábánál tetőződött, majd visszahúzódott. A csodás eseményt követően a Giovanni Guliani alkotását mostani helyére helyezték át.

17. kép: Hab Mária szobra

Forrás: saját fotó, 2020

A belső tér egységes díszítésű, a főoltárkép Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, ahogy hódolatukat teszik a Szent Szűz előtt. Az oltárok és a szobrok egyaránt Domonkos karmelita testvér keze munkáját dicsérik.

A mellékoltárok Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése, Keresztes Szent János megdicsőülését ábrázolják. A belső tér egy érdekes része az úgynevezett sötét kápolna, mely a Loretto-i ház másolata, s melyben az eredeti, egy tűzvészben elpusztult Szűz Mária szobor mása is helyet kapott.

18. kép: A Karmelita templom és rendház

Forrás: saját fotó, 2020

A templom alatt található kripta máig temetéseknek ad helyszínt. Érdekessége, hogy korábban 1945-1989 között, ideiglenesen, itt volt Boldog Apor Vilmos püspök nyughelye is.

A rendház ma szállodaként funkcionál. Bejárata a Rába folyó felőli oldalon található. Az egyszerű hotel, egykoron rendházként fogadta a három évet itt töltött Kalinowski Szent Rafael karmelita szerzetest, akit később II. János Pál pápa avatott szenté. A lengyel szerzetes itt tette le örökfogadalmát is.[13]

A Zsinagóga

A győri Zsinagóga a Bécsi kapu tértől a Rába kettős hídon áthaladva közelíthető meg a belváros felől a legegyszerűbben. A Kossuth utcai épület története a 19. századra nyúlik vissza. Az utca, ahol található, ebben az időszakban az ország egyik legszebb és legjelentősebb kereskedő utcája volt.

19. kép: A győri Zsinagóga épülete, kisvonatról

Forrás: saját fotó, 2020

A város zsidósága 1961-ben döntött az imaház megépítéséről, így 1866-ban vásárolták meg azt a teleket, melyen ma az ingatlan elhelyezkedik. Építésze az a Benkó Károly nevű pesti volt, aki 33 pályázó közül elnyerte a Zsinagóga építésének lehetőségét. A historikus, szecesziós épület több, később épített hazai zsinagóga számára jelentett mintát. Terveit a Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. Az építkezés 1868-ban kezdődött. Egy évvel később a Zsinagógához épített iskolaépületet, majd 1870-ben a Zsinagógát is felavatták. Az épület elnyújtott téglalap alaprajzú. Kívülről a kupolát négy nyolcszögalakban végződő torony öleli körbe.

Az épülethez már eredetileg is tartozott iskolaépület, mely korábban a Zeneművészeti Főiskola számára adott otthont. Az épületet bővítették 1927-ben, ekkor csatolták hozzá az ún. téli templomot. Sajnos a csodás épületegyüttes több alkalommal üresen állt, állaga folyamatosan romlott. 1993-ban a város tulajdonába került, majd végül 2003-ban újították fel, s került a falai közé a Széchenyi István Egyetem.

A város főtere, a Széchenyi tér

A Széchenyi teret uraló Bencés templom és rendház Loyolai Szent Ignác nevét viseli, akit a templom homlokzatának legfelső szoborfülkéjében is láthatunk. A két toronnyal rendelkező csodás épület az olaszos barokk építészet egyik legszebb, hazai példája.

A templom eredetileg a jezsuitáké volt, akik Baccio del Bianco tervei alapján, az Il Gesu templom mintájára építtették meg a 17. század első felében. Először a mellékoltárok, majd végül a harangtornyok készültek el. Felszentelése 1641-ben volt, melyre a főbejárat feletti évszám is utal. Az írásos dokumentáció alapján a nagyharang 1654-ben került a toronyba. A főoltár nem sokkal azelőtt került átadásra, hogy a jezsuita rendet feloszlatták. Ezt követően az épületet Mária Terézia a bencéseknek adományozta, akik 1773 óta az épület kezelői.

20. kép: A Bencés-templom homlokzata

Forrás: saját fotó, 2020

A belső tér egyöntetű. A templom egyhajós belső teréből nyílnak a kápolnák, oldalanként három-három. Berendezésük a templom legkorábbi darabjaiként vannak számontartva, így egyben a legértékesebbnek is tekintik őket.

A főhajó, mely egyben a szentély lezárása is, vonzza a tekintetet és Loyolai Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. A munka Paul Troger nevét dicséri a 18. század közepéről, ahogy a templom mennyezetfreskói is.

A szoborfaragásokat Joseph Rössler készítette. Ő formázta meg Szent Péter, Szent József, Nepomuki Szent János és Szent Pál aranyozott alakjait is.

Érdemes egy pillantást vetni a templom szószékére, mely az egyik legszebb és legértékesebb darab a templomtérben. A barokk és rokokó stílusjegyeket mutató, 1749-ben készült patinás alkotást a művész fehér és arany színű szobrokkal és dekorációval díszítette.

A templom akusztikája kiváló, számos koncertnek ad otthont, melyre a kórus és orgona feletti angyalkoncert-freskó is utal. A csodás hangot a templom orgonája szolgáltatja, melyet a győri mester, Burghardt Gáspár készített a 18. század közepén.

21. kép: A Szent Ignác templom

Forrás: saját fotó, 2020

A templom melletti egykori rendházban ma a város egyik legrégebbi, ingyenesen látogatható gyógyszertára olyan kincseket rejt, mint a gyógyszerészethez nélkülözhetetlen eszközök, fajansz edények, sőt Petz Aladár gyomorvarrógépe. Érdemes tehát így oda is betérni.

A templom másik oldalán pedig az eklektikus-rokokó stílusú épületben a város Bencés Gimnáziuma működik, mely az ország legjobb intézményei között van számon tartva. Itt tanított többek között Jedlik Ányos, akinek a nevéhez a szódavíz és a dinamó mellett a mai defibrillátorok őse is kötődik.

22. kép: Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra a Bencés Gimnázium épülete előtt

Forrás: saját fotó, 2020

Annak ellenére, hogy a győri főtér talán legdominánsabb eleme a templom a hozzá kapcsolódó épületekkel, érdemes azonban a tér keleti oldalára is egy pillantást vetni. Itt magasodik a Mária-oszlop, melyet Kollonits Lipót győri püspök emeltetett, aki amellett, hogy horvát-magyar gróf volt, 1685-től győri püspök, 1695-től esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció egyik kiemelkedő alakja és a máltai lovagrend egykori tagja.

A csodás, kvadratikus alapokon nyugvó emlékmű két oldalán Buda visszafoglalásának dicső eseményét meséli el. A 18 méter magas kőoszlop tetején Patrona Hungariae, vagyis a magyarok védőszentje, a Nagyboldogasszony látható, karján a kisdeddel.

23. kép: A Mária oszlop a győri Széchenyi téren

Forrás: saját fotó, 2020

A csodálatos épületekkel szegélyezett barokk tér további érdekessége, hogy korábban e tér észak-keleti sarkában volt a pellengér, ami az akkori városháza, az Apátúr ház előtt állt. 1688-ban itt volt az utolsó boszorkányégetés és itt fejezeték le 1714-ben a „lőcsei fehér asszonyt”, Géczy Juliannát. A tér alatt található a város egykori óvóhelye és élelmiszerraktára, ami a török időkben föld alatti börtönként szolgált.

Pannonhalma

Győrből mintegy 20 perc autóútra, de akár biciklivel, busszal vagy vasúttal is könnyen megközelíthetően található Pannonhalma, hazánk egyik világörökségének helyszíne. A kisváros a Balaton felé kirándulók egyik megállója is lehetne, ha kicsit több figyelmet kapna.

Ha egynapos kirándulásként kötné össze a látogató Győrt és Pannonhalmát, és nem veti meg a finom borokat sem, érdemes akár Nyúlon is megállni, a régi pincesort megnézni. Annak ellenére, hogy nem szakrális érték, építéstörténetileg és helytörténetileg is jelentős.

24. kép: A nyúli borospincesor

Forrás: saját fotó, 2020

A 82-es főútról két kisebb úton is megközelíthetjük a kisvárost. Győr felől az első lehetőségnél balra fordulva talán kicsit hamarabb érhetünk fel az apátság turista busz és gépjármű parkolójába. Ahol megállunk, modern étterem fogad minket, ahol érdemes kipróbálni a finom ízeket.

A parkolótól gyalog, az arborétum mellett felfelé sétálva közelíthetjük meg a csodás épületet, melyet Szent Márton hegyére építettek. 996 óta folyamatosan működik, mára az ország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, vallási kegyhelye és világörökségi helyszíne. Géza fejedelem telepített ekkoriban Csehországból érkező szerzeteseket e helyre, ahol aztán később Szent István királyunk is többször megfordult.

A Pannonhalmi Bazilika ma látható épületének jelentős része a 13. században, gótikus stílusban épült, a magyar mesterek keze nyoma mellett első sorban észak-francia és felső-rajnai hatást tükröz. Az épületet Mátyás uralkodása alatt megnagyobbították, s így a háromhajós, ötven méter hosszú bazilika szentélye fölé csillagboltozatos mennyezet kerülhetett és létrejött a kápolnák keleti vége, valamint a Szent Benedek kápolna.

A török dúlás sajnos ezt az épületet sem kímélte, a belső tér szinte teljesen elpusztult. Az újáépítés és rekonstrukciós munkák a 18. században, a kor uralkodó barokk stílusában indultak meg. Mind a török dúlást követő, mind a 19. századi és legutóbb 2012-es restauráció fontos célja volt a szerzetesi karakter megőrzése.

A bencések mottója, az ora et labora (vagyis imádkozzál és dolgozzál) e épület esetében is komoly hangsúlyt kap, hiszen az épületegyüttes nem csupán az itt élő bencés közösség otthona, de egyben kiemelkedő oktatási központ is. Az itt dolgozó és szolgáló szerzetesek nem csupán az oktatói munkából veszik ki részüket, de a Szent Adalbert Szociális Otthonban és a gyermekvédelmi feladatokból is. Fontos kiemelni, hogy 1945-ben a bencés rend birtokait és ingatlanait államosították, ahogy az iskoláit is, azonban 1950-ben Győrben és Pannonhalmán ismét engedélyezték a gimnáziumok működését!

25. kép: az Apátság épülete

Forrás: saját fotó, 2020

Érdemes az apátságot körbe sétálni, mert így lehetőség nyílik egyrészt a templom főhomlokzatának, másrészt a mai kollégiumi épületnek, sportpályáknak, Pannonhalma városának és a Bakony dombjainak, hegyeinek megcsodálására is, a város ugyanis a Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekszik.

Ugyanakkor a csodás épület vezetett bemutatását sem érdemes kihagyni, hiszen így nyerhetünk bepillantást a szerzetesek mindennapi életébe, tekinthetjük meg a híres, a templomba vezető Porta Speciosa-t (ékes kaput), a kerengőfolyosót, a Paradisum-ot (paradicsomkert), a Főapátsági Könyvtárat vagy éppen az étkezések helyszínét.

Ha a templomot belülről és kívülről is felfedeztük, érdemes az Arborétumban is tenni egy sétát, hiszen az itt termő gyógynövényekből ízletes és egészséges teát is kortyolhatunk a teaházban. Levendula virágzás idején a terület nagy népszerűségnek örvend, hiszen a levendula szüret nyilvános esemény, lehetőség van levendulaszedésre, a növényből készült termékek vásárlására, vagy akár növényvásárlásra is. Természetesen a terület ezen része sem maradhat ki az oktatási és kutatási munkákból.

26. kép: Arborétum Teaháza

Forrás: saját fotó, 2020

Az arborétum után érdemes a Boldogasszony-kápolna felé tovább sétálni. Útközben a kiírások emlékeztetnek arra, hogy mi az erdő imája, melyet érdemes fejben tartani. Az útjelző táblák segítségével épp a kápolna előtt balra elfordulva érkezhetünk meg az apátsági borászat épületéhez.

A Boldogasszony-kápolna csodás épülete esküvőknek is helyet ad. Persze nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy sétánk során a Szent Jakab Zarándokút egy kisebb szakaszát teljesítjük. A kápolnától egy-két perc további sétával elérhető a végtelenség szimbólumát formázó lombkorona tanösvény is, ahonnan csodás kilátás nyílik Ravazd, Pannonhalma és Győr irányába egyaránt.

27. kép: Lombkorona Tanösvény

Forrás: saját fotó, 2020

Aki tehát a Pannonhalmi Bencés Főapátságot alaposan felfedezné, könnyűszerrel eltöltheti itt egy egész napot is, de ha csak pár óránk van, akkor is érdemes ellátogatni Szent Márton hegyére! Külön öröm, hogy 2020-an a Főapátság vendégházát az év legjobb szálláshelye címmel jutalmazták.

Bevezetés

Pannonhalmáról a Balaton irányába továbbhaladva egy csodás dimbes-dombos, hegyes-völgyes területen autózhatunk vagy épp kerékpározhatunk végig. A vasút szerelmeseinek a Bakony kirándulás igazi élmény lehet, hiszen a nosztalgia gőzössel Győr felől Veszprém irányába (vagy ellenkezőleg) haladva fedezhetik fel e táj csodás szépségét.

A Bakony tele van kicsi, kevésbé ismert falvakkal, természeti csodákkal. A hely látogatása nem csak szellemi, de egyben fizikai feltöltődésre is kiváló lehetőséget biztosít. A Bakony földrajzilag a Dunántúli-középhegységhez tartozik. Karsztos röghegység, mely területének egy része Veszprém megyéhez, Győr-Moson-Sopron megyéhez és Fejér megyéhez tartoznak.

A Nyugat-Dunántúl kincsei

Revitalizáló Bakony

28. kép: Rossz időben is jó élmény

Forrás: saját fotó, 2020

A Bakony a túrázók álma. Egyes részei a profi sziklamászók, más részei az amatőr túrázok, vagy épp az erejüket próbáló versenyzők, míg ismét más részei a gyermekes családok paradicsomai. Vannak helyek melyek minden évszakban, minden időjárási körülmény mellett jól látogathatók, vannak azonban, ahová eső esetén a legkevésbé sem javasolt látogatást tenni.

A terület számos túraútvonalát, szálláshelyét, ifjúsági táborát, vadregényes szikláit, vár- és templommaradványait felsorolni is nehéz. A tanulmány e része az Észak-Bakony néhány szépségét ajánlja az olvasó figyelmébe, a teljesség igénye nélkül.

Csesznek

A Cseszneki vár a 82-es főútról kiválóan látható, az autós parkolóból csodás képeket lehet készíteni a több, mint 700 éves épületről. A település Pannonhalma és Zirc között félúton helyezkedik el, neve a szlovák „csosznek” szóból származik, mely hagymát jelent.

A felújított várrom része a 7+1 pecsétes vártúráknak, mely a Veszprém megyei várak felfedezésére hivatott (a további felfedezésre váró várak: Somló, Döbrönte, Sümeg, Szigliget, Csobánc, Nagyvázsony, Várpalota várai).

29. kép: Csesznek Falumúzeuma

Forrás: saját fotó, 2020

Ha Csesznekre autóval érkezünk, érdemes azt a Cuha-patak melletti autóparkolóban letenni. A Falumúzeum mellett felsétálva, elhaladva a falu csodás Katolikus temploma mellett juthatunk el a vár bejáratához.

Az épület maradványai egy sziklaszirten magasodnak és még romos állapotban is rendkívüli látványt nyújtanak. A vár a tatárjárás után, a bakonyi erdőispáság területén épült, fontos közlekedési utak csomópontjában. Bár pontos építési időpontja nem ismert, a dokumentációk szerint a XIII. században a Csák család tulajdonában állt. Jelentőségét mutatja, hogy Károly Róbert magához váltotta, majd a 14. század végén lett a Garaiak birtoka.

30. kép: A Felső-vár és Wathai Ferenc végvári vitéz

Forrás: saját fotó, 2020

Virágkorát Zsigmond király idejében, a XV. században élte. Ekkoriban gótikus stílusú lovagvárként funkcionált. Katonai szempontból a török időkben vált igazán jelentőssé, részét képezve a magyar végvári rendszerenek, majd a Rákóczi szabadságharc során is fontos szerepet kapott: a kurucok állomáshelye volt, akik hadászati ellátó központot létesítettek falai között, de a labanc foglyokat is itt őrizték. Érdekessége, hogy a törökök két, a labancok pedig egy alkalommal ostromolták. Sikertelenül!

31. kép: A Cseszneki vár a főbejárattól

Forrás: saját fotó, 2020

Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak a XVIII. században, akik várkastéllyá bővítették, azonban az 1810-es földrengés hatalmas károkat okozott az épületben. Ezt követően villámcsapás, majd tűzvész is pusztította, mely a fa tartószerkezetet tönkretette, meghozva így a vár sanyarú sorsának kezdetét.

Ezt követően ugyanis majd két évszázadig teljesen lerobbant állapotban volt, de hála a ma is tartó állagmegőrző és rekonstrukciós munkáknak, ma már biztonságosan, a vár történetét bemutató termekkel várja az ide érkezőket.

A várból érdemes a falu főutcája mentén visszamenni leparkolt autónkhoz – feltéve ha azzal érkeztünk – mert így megcsodálhatjuk a Milleniumi kertet is, mely a falu ünnepségeinek, megemlékezéseinek helyszíne. A kopjafa az elesett hősökre, a faragott márványtábla a világháború áldozataira emlékeztet.

32. kép: Milleniumi kert bejárata

Forrás: saját fotó, 2020

Csesznekről könnyen elérhető a Kőmosó-szurdok, az Ördög-árok és a Kő-árok. Utóbbi két és fél kilométer hosszan nyúlik el Gézaháza irányába, s szinte végig 30-50 méter magas sziklafalak határolják. A Kővölgyi sziklaüregben és a vele szemközt található kőfülkében is ősember nyomaira bukkantak 1950-ben.

Akik túrázva járnák be a Bakony e részét, innen Gézaháza felé indulva, a 82 főút mentén, annak keleti oldalán csodálhatják meg a több mint 200 éves csodás bükkfát, melyet Eszterházy László Bükk Emlékfaként ismernek (mellette emléktábla utal névadójára).

A Via Ferrata igazi élmény azoknak, akik egy kis sziklamászással egybekötött túrázást terveznek. A hely adottságai miatt a védő felszerelés használata kötelező, esős időben nem javasolt a hely meghódítása.

33. kép: út a Kőmosó-szurdok és a Via Ferrata felé

Forrás: saját fotó, 2020

Gézaháza

Gézaháza Csesznektől pár kilóméterre található apró helység. Az itt található Hubertus fogadó a túrázók és kikapcsolódni vágyók egyik kedvenc szálláshelye, de az esküvőjüket természetközeli helyen tervezők számára is igazi menyország. Az egykori Eszterházy birtok igazi különlegesség a Bakony szívében.

Gézaházát több túraútvonal érinti. Eljuthatunk innen akár Csesznekre, akár az Ördög-rét irányába. Akik szívesen lovastúráznak, a Gézaházi Lovasudvar remek választás lehet. Nem csak tapasztalt lovasoknak, hanem kezdőknek is kínálnak programokat, akár lovastúrák keretein belül, akár egyéni oktatással. Azok számára akik pedig hosszabb időt töltenének itt kiváló lehetőség lehet a lovastábor, mely az előbb említett lehetőségek mellett kézműves foglalkozásokat, helyi ízeket is kínál.

34. kép: Kápolna Gézaházán

Forrás: saját fotó, 2020

Vinye

Az Öreg-Bakony lábánál található kis település méltán ismert a kirándulók körében. A korábban az Eszterházy család fűrészüzemeként működő terület ma a szálláshelyek, a tanösvény, a nosztalgia vasút egyik állomása, a Szentlászló-Vinyei Kalandpark, a Kőpince-forrás, vagy épp a Remetelak ismert helyszíne. A fűrészüzem egykori területe már csak árnyéka önmagának, azonban a vadregényes erdők, melyek körül ölelik e települést, kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

A település egy csodás völgyben húzódik másfél óra túrázásra Csesznektől. Aki innen indul a település felfedezésére, annak Érdemes a sárga jelzésű Dornyai Béla Emlékutat választani, ha könnyen teljesíthető szakaszra vágyik.

Vinye központjában nagy autóparkoló és több étterem is található. Bakonyfenyves irányába indulva a vasútállomáshoz és a Kalandparkhoz juthatunk, de itt található az Erdei Iskola Központ is.

Az erdő mélye felé indulva kis sétával a Cuha-szurdokba érünk. Rögtön annak bejáratánál találhatjuk a Kőpince-forrást, ezzel szemben pedig az egykoron lakott barlangokat.

35. kép: Kőpince forrás

Forrás: saját fotó, 2020

A forrás vize olyan tiszta, hogy bátran lehet inni belőle. A levegő itt is kristály tiszta és sokak szerint a föld rezgései itt gyógyító erővel bírnak.

36. kép: egykori barlanglakok

Forrás: saját fotó, 2020

Ha valaki Csesznek irányába a piros jelzésű utat választja, egy huzamosabb hegymenet után felér a Zörög-tetőre, ahol korábban a Rómer Flóris kilátó volt megtalálható.

Zirc

Ha Pannonhalma felől érkezünk a Bakony fővárosán, Zircen biztosan keresztülhaladunk. A városka nem csupán kapu a Bakonyba, de egyben a bakonyi túrák egyik kiinduló állomása, a Zirci Apátság otthona, valamint az ország legmagasabban fekvő városa is.

A Magas-Bakony e csodás településén érdemes felfedezni a III. Béla király által alapított Ciszterci Apátságot, mely a Cuha-patak egykori forráshelyéhez közel épült meg. Az apátság 800 éves történetét a templomban hallgathatjuk meg, ahol arra is fény derül, miért a daru madár áll a ciszterci rend címerében! Rendkívül látványos a Ciszterci Műemlékkönyvtár, melyet szintén vezetett túra során ismerhetünk meg.

A templom és monostor mai formáját a 18. században nyerte el, azonban eredetileg román stílusban épült. Ma a Zirci Arborétum fogja körbe, mely gyakorlatilag a város szívében fekszik, s. mely a ciszterciek egykori angol kertjéből került kialakításra. A 20 hektáros arborétumot a Cuha-patak szeli át, melyet a bakonyi túrázók jól ismerhetnek.

A Bakony természeti értékeit a Bakonyi Természettudományi Múzeum is bemutatja, ahol a növény- és állatvilágot élőhelyek szerint csoportosítva ismerhetjük meg. Az ásvány kiállítás pedig egész Kárpát-medencéből mutat be érdekes és értékes darabokat.

Bakonybél

A városból továbbindulva utazhatunk akár Bakonybél irányába, akár Csesznek felé. Ha Bakonybél felé folytatjuk utunkat, 16 kilométer után az Észak-Bakony turisztikai központjába érkezünk. A túrázók innen (is) elérhetik a Kőris- és a Som-hegyeket, melyek az Észak-Bakony legmagasabb pontjai. A település a csodás és hangulatos Bakony-béli házak mellett a Pannon csillagda és Szent Mauricius Monostor bencés monostorépületéről ismert. Ez utóbbi a Pannonhalmi Főapátság függő perjelsége, 5 örök fogadalmassal és 3 növendékkel. A monostor főként egyéni vendégeket (családokat, látogatókat) fogad. Aki ellátogat ide, lehetősége van megcsodálni a felújított barokk templom mellett a közösség mindennapi élettereit is, a gyógynövényes ágyásokat, a gyógynövényszárítót, valamint a látványműhelyeket. Lehetőség van kóstolójegyet is váltani, mellyel három monostori terméket lehet megkóstolni az épület melletti kávézóban. Az egyre több elmélyülni és kikapcsolódni vágyó turistának a bencések vendégházat is fenntartanak, mely házirenddel, de kényelmes szobákkal várja az ide érkezőket.

Gyalogszerrel egy órás túrázásra található a Bakonybéli Erdészet hubertlaki turistaháza. A Hubertlaki-tó egy igazi különlegesség. Látványában mintha tökéletes mása lenne az erdélyi Gyilkos-tónak. Ha autóval szeretnénk megközelíteni, csupán egy kis fa útjelző tábla mutatja az irányt, gyalogszerrel azonban több túraútvonalon is eljuthatunk hozzá. Aki azonban Kisvonat túrával jutna el ide, annak érdemes Bakonybélről ezt a megoldást választani (a kisvonat egyként tovább halad az Odvaskő barlangig is).

A Hubertlaki-tó

A terület egykoron mesterségesen felduzzasztott tó volt, mely vaditatóként szolgált és Eszterházy gróf hubertlaki vadászkastélyához tartozott, mely sajnos leégett, de aki az erdő közepén, a tó közelében pihenne, a Bakonybéli Erdőgazdaság által üzemeltetett kulcsos házban megteheti. Innen csak pár perc a tó festői látványa, mely egy kis völgyben húzódik meg. Sokan Hubertlaki-gyilkos-tóként emlegetik, hiszen a vízből kiálló fatörzsek látványa valóban emlékeztetheti az utazót erdélyi ikertestvérére.

37. kép: A Hubertlaki-tó

Forrás: saját fotó, 2020

A Hubertlaki-tó és Szent Hubertusz 15. századi legendája mára már teljesen összeforrt. A történet szerint az elkényeztetett, fiatal herceg Hubert a legkevésbé sem vetette meg a világi römöket. Szenvedélye volt a vadászat. Az Ardennekben, egy nagypénteki vadászat során megjelent előtte egy szarvas, kereszttel az agancsai között, s megtérésre szólította. Ez óriási hatást gyakorolt rá, így megtért, felesége halála után remeteként élt, majd Rómában püspökké szentelték. Ma Szent Hubertusz többek között a vadászok és erdészek védőszentje.

Veszprém

Gézaháza felől tovább indulva fél órán belül Veszprémbe érhetünk. A hét dombra épült csodás kisváros Győr és a Balaton között, a Bakony ölelésében. Számos látnivalójával, kiváló éttermével és egyetemével, érseki központként méltán ismert. Az egykori Királynők városa kulturális kínálatával és építészeti alkotásaival egyik legszebb városkánk.

A Várhegy a világi és egyházi épületek pompás elegyét mutatja be az ide látogatóknak. Itt alakult ki a XI-XII. században a Várnegyed, mely ma a város fő turisztikai attrakciója

A Várnegyed bejárata előtt látható a Tűztorony, mely korábbi funkciójáról kapta elnevezését. Az 50 méter magas épület a város egyik legjellegzetesebb épülete. A körerkélyes tornyot az ide érkezők örömmel másszák meg, miután feljutottak oda a csigalépcsőn keresztül. A kilátás innen igazán pazar. A torony egy középkori bástyára épült, a magyar címer díszíti.

38 kép: Tűztorony

Forrás: saját fotó, 2020

Innen tovább haladva juthatunk a Hősök kapujához, melyet ma már Koldoko Mihály apró miniszobra is őriz. A kis szobor a koronaőrök egykori díszes egyenruháját viseli, miközben ládikáját háta mögött őrzi.

Innen juthatunk fel az ódon hangulatú, mégis színes és magával ragadó Várnegyedbe, mely nem csupán híres épületeiről, de számos kulturális és egyházi rendezvényéről és kiállításairól is méltán híres.

A várnegyed középpontjában áll a Szent Mihály Székesegyház, mely a Gizella királyné által alapított püspöki székesegyház alapjaira épült. A templomot Szent Mihály Arkangyal tiszteletére szentelték fel.

39. kép: A Koronaőr a Hősök kapuja lábánál

Forrás: saját fotó, 2020

Az eredeti épületből mindössze a román stílusú alapzata, gótikus szentélye és altemploma maradt csupán fenn, miután 1380-ban az eredeti épületet egy tűzvész pusztította. A jelenlegi templom neoromán stílusú, mely az idők folyamán többször is bővítésre került. Érdekessége, hogy a legenda szerint Szent István királyunk fia, Szent Imre herceg itt tette meg szüzességi fogadalmát.

A Várnegyed másik kiemelkedő épülete az impozáns Érseki Palota, mely Fellner Jakab munkája és késő barokk stílusban épült. Az épület első szintjének nyolc szobáját a püspökség eredeti XVIII-XIX. századi bútoraival rendeztek be. Ezen felül érdekes még a díszterem, melynek falait freskók díszítik, de akik írásos emlékek után kutatnának ide érdemes ellátogatni. Az épületben működik ugyanis a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és egy könyvtár is.

Az épület mellett, szerényen húzódik meg a Gizella kápolna, melynek ősét még Gizella királyné alapította.

40. kép: Veszprém Várnegyedének látnivalói

Forrás: saját fotó, 2020

A Várnegyed végén Szent István király és Gizella királyné szobra vár minket. Innen nem csupán a város egy részére, de a híres veszprémi Viaduktra, valamint a természetvédelmi övezetként nyilvántartott Benedek-hegyre is csodás kilátás nyílik.

A Szent István völgyhíd közelében található a méltán híres Kittenberger Állat és Növénypark, mely kicsik és nagyok számára egyaránt tartalmas kikapcsolódási lehetőséget biztosít! Ez a csodás vadaspark az ország harmadik vadasparkjaként létesült és hírnevét máig őrzi. Részét képezi az Afrika kalandpark is, mely az állatkert Afrika kutató névadójára emlékezteti az ide látogatót.

A belvárosba lesétálva hangulatos kisvárossal ismerkedhetünk meg. Kiállítóhelyek, galériák, kedves kávézók és kiváló bisztrók éttermek ösztönöznek hosszabb marasztalásra.

Ha utunkat Tapolca irányába folytatjuk, rövid idő alatt Nagyvázsonyba juthatunk, mely szintén megállóhelye a 7+1 pecsétes vártúráknak.

Nagyvázsony

Nagyvázsony a Balatonfelvidék és a Bakony találkozásánál fekszik. A hangulatos kis település nem csupán a Nagyvázsonyi várról, de a helyi építészetéről, postamúzeumáról, s a közelben, rövid túrázással elérhető Pálos Kolostor romjairól is méltán híres.

41. kép: Hangulatkép az autóparkoló mellől

Forrás: saját fotó, 2020

Autóval érdemes a településre beérve balra fordulni, s a kijelölt autóparkolóban letenni az autót. A parkoló autóbuszok számára is kellő helyet biztosít. Az innen nyíló kis utcán, ha célirányosan a várhoz indulunk, 5 perc sétával a várhoz érkezünk, ahol a fotók készítésekor és e tanulmány írásakor épp még a felújítási munkák zajlottak.

Érdemes azonban a séta során megszemlélni a helyi épületeket. Az építészeti megoldások, a helyi parasztházak kialakítása szemet gyönyörködtető. A szépen gondozott kertek, a kisebb-nagyobb múzeumok (Kovács Múzeum, Posta Múzeum), a helyben közlekedő elektromos kisbusz mind-mind kiváló és tartalmas program részét képezhetik.

42. kép: A Postamúzeum épülete

Forrás: saját fotó

A Kinizsi vár a település leghíresebb épülete. Amikor nyitva van, időutazásra csábít. A vaskos falak, a torony a hajdanán jobb állapotában lévő vár történelmét idézik. Szinte a bejárat felett található a templom, mely mellett Kinizsi Pál szobra kapott helyet. A templom mellől indul az elektromos kisbusz is, mellyel a település felfedezhető, természetesen idegenvezetéssel.

A vár a hazai várépítészet egyik késői alkotása, melyet a Vezsenyei család építtetett, de később, 1472-ben, hű szolgálatának elismeréseként, Kinizsi Pál birtokába került. Kinizsi hatalmas építkezésekbe kezd, így a vár nem csupán megerősítésre kerül, de egyben, komfortossága miatt, a Kinizsi család székhelye is lett. Sajnos azonban ő maga hosszú ideig nem élvezhette a vár kényelmét, mivel a munkálatok befejezte után röviddel, elhunyt. Özvegye Magyar Benigna (akinek a Pálos Kolostorban a Festetics-kódex másolata is készült) folytatta az építkezést, majd halála után második férje hagyatéka lett.

A török idők után jelentősége csökkent, majd később úriszéki börtön, sőt pálinkafőzde is működött benne. Ez lett a veszte is, hiszen a főzdében bekövetkezett robbanás, majd az 1857-es tűzvész szinte teljesen tönkretette. Feltárására az 1950-es évektől kezdődően került sor. A vár rekonstrukciós munkák miatt most zárva tart, de remélhetőleg hamarosan megújulva várja ismét az ide érkezőket!

43. kép: A Kinizsi vár és a harangláb

Forrás: saját fotó, 2020

Érdemes innen tovább sétálva az utca végéig elmenni. Bár leskelődni sosem szép dolog, de a csodásan kialakított kertek, a borostyánnal futtatott házak csodás látvánnyal szolgálnak. Ha van időnk, mindenképp érdemes a helyi kiállítások, múzeumok egyikét is megcsodálni, melyek a gyerekek számára is érdekesek lehetnek.

Az utca végén egy tábla irányít minket tovább a Pálos Kolostor maradványaihoz. A hűs lombok alatt kb. 10 perc sétával érhetjük el az egykori Szent Mihály kolostor maradványait, melyet Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapítottak. Kinizsit később itt temették el, sírját a mai napig évente koszorúzzák. A romok mellett emléktábla utal arra, hogy az 1308-ban alapított pálos rend 2008-ban 700 éves évfordulóját ünnepelte.

44. kép: Pálos Kolostor útjelző tábla

Forrás: saját fotó, 2020

A szerzetesek 1543-ban, Fehérvár eleste után hagyták el a kolostort, amit 1552-ben, miután a török elfoglalta Veszprémet, a helyiek felrobbantottak, attól tartván, hogy a török beleköltözik. A köveket a helyiek elhordták, hogy házépítésekhez használják őket. Végül 1959-ben tárták fel és konzerválták a maradványokat.

A romok közt sétálva megtekinthetjük az egykori sírokat. Kinizsi vörösmárvány sírján halálának évszáma is olvasható. A maradványok egyértelműen utalnak arra, hogy egykoron a kolostor fontos kulturális központ volt. A fennmaradt dokumentációk szerint könyvkötő műhely is működhetett a falai között. Itt másolták a híres és rendkívül díszes Festetics-kódexet is a 15. század végén. Virágkorában, a 15. század végén mintegy 25-30 szerzetes élhetett itt.

45. kép: A Pálos Kolostor maradványai

Forrás: saját fotó, 2020

Az egykor impozáns és nagy alapterületű kolostor ma pihenőpadok és ismertető táblák, valamint tűzrakó hely ölelik körbe, így egy kellemes pihenést is lehet ide tervezni.

A kolostortól visszafelé érdemes a temetőn keresztülmenni. Sokan a halottak zavarásának tekintik a temetőkben céltalan bóklászást, azonban a temetkezési szokások, feliratok, a temetők kialakítása kulturális hagyatéknak számítanak. E temetőben több száz évvel ezelőtti különleges faragású sírokkal találkozhatunk, melyek érdekes látványt nyújtanak. Érdemes a feliratokra is egy pillantást vetni, hiszen mindet régi magyarsággal írt felirattal láttak el.

46. kép: Faragott sírok Nagyvázsony temetőjében

Forrás: saját kép, 2020

Nagyvázsony felől akár a Balaton, akár a Bakony irányába utazunk tovább, számos élményt gyűjthetünk. Ha a Balaton felé indulnak, akár Dörgicse-Vászoly irányba, akár Balatonalmádi irányába csodás kirándulásban lehet részük.

Befejezés

Ez a tanulmány azt a célt szolgálta, hogy pár érdekességgel felhívja a figyelmet arra, hogy országunkban számos olyan hely található, melyek tanítanak, feltöltenek.

Győr szakrális értékei ugyan híresek, szépek, mégsem kapnak méltó figyelmet. A város, szülővárosom az egyik legélhetőbb, legszebben felújított vidéki város, ahol számos legenda, érdekesség, kiváló éttermek és szolgáltatások várják a látogatót. Pannonhalma, a Bakony, Balaton, vagy másik irányban Pápa, vagy épp Tata közelsége, a Szigetköz csodái mind kiegészítheti a győri kirándulást. De ha őszinte szeretnék lenni, akkor állíthatom, Győr felfedezésére érdemes akár egy egész hétvégét szánni. A város szépségeivel, kiállításaival, vízisport lehetőségeivel, vagy épp vallási, vagy világi koncertjeivel biztosan hatalmas élményt szerez az ide látogató kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A tanulmány másik része a Bakonyra fókuszált. Jómagam azoknak a kirándulásoknak a híve vagyok, ahol a nyugodt, csendes, passzív pihenés mellett lehetőség van aktív pihenésre is. Ennek legjobb módja a túrázás, kirándulás, séta, bicikli, vagy épp kinek mi.

A Bakony azon kívül, hogy számtalan túra útvonallal, kulturális értékkel csábít, kiváló szálláshelyekkel, dézsafürdővel, szaunával, masszázzsal, lovaglási lehetőséggel, gyermekprogramokkal, nosztalgiavasúttal, kiváló helyi idegenvezetőkkel és túravezetőkkel, helyi szokásokkal, ízekkel és elragadó vendégszeretettel fogad, bármikor is érkezem. Remélem az olvasó is kedvet kap arra, hogy felfedezze e csodás táj valamely izgalmas részét!

Ha a túrák bármelyikét vezetett túraként végig járná, vagy más kiránduláshoz, városlátogatáshoz jött meg a kedve, örömmel kalauzolom kirándulása során! Hivatalos idegenvezetőként számos kirándulásötlettel szolgálhatok, akár baráti társasággal, akár családdal, gyerekkel, akár egyénileg kirándulna!

Keressen alábbi elérhetőségeim bármelyikén, írja meg elképzelését és fedezze fel az ország csodás részeit velem!

Email: info@budapestguidedtour.com

Forrásjegyzék:


[1] A téren nyilvános toalett is található, mely egyéni és csoportos látogatás szempontjából is fontos!

[2] https://www.kozterkep.hu/5385/frigylada-szobor

[3] https://varlexikon.hu/gyori-nagyboldogasszony-szekesegyhaz

[4] https://www.pannonpilgrim.hu/gyor-konnyezo-szuzanya-kep/

[5] https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-gyori-konnyezo-szuz-maria2020

[6] https://www.kozterkep.hu/22601/szent-jobb-oltara-dombormuve és https://www.kozterkep.hu/22599/miasszonyunk-oltara-dombormuve

[7] https://www.kozterkep.hu/22601/szent-jobb-oltara-dombormuve#

[8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91ri_bazilika

[9] https://varlexikon.hu/gyori-nagyboldogasszony-szekesegyhaz

[10] https://www.kozterkep.hu/28738/a-hedervary-kapolna-uvegablakai-i és https://www.kozterkep.hu/28749/A_Hedervary_kapolna_uvegablakai_II_Gyor_1990.html

[11] https://varlexikon.hu/gyori-nagyboldogasszony-szekesegyhaz

[12] https://www.kozterkep.hu/18098/szent-laszlo

[13] https://www.karmelitarend.hu/kozossegeink/testverek/gyori-rendhaz-es-templom/

Turkish culture and its memories in Budapest – A török kultúra emlékei Budapesten

A magyar szövegért kérem görgessen lejjebb!

Budapest, a city with millions of cultural memories, thanks to its historical background!

Hungary lived under Turkish occupation from 1541 to 1686 (1699). This period of our history was not only for building out new administration in the country to base the possibility for Turks to occupy whole Europe (it never happened!), but during this ca. 150 years, they started to settle down in Hungarian cities and villages.

At the begining the islamisation was strong but lather new “partnerships” started between traders, animal breeders and local people. This period of our history is maybe the most colorful and interesting!

Christian churches and buildings were not only destroyed this time, but they were turn into Mosques very often. So nowadays, in medieval christian churches you often can find a Mihrab.

One of the most beautiful Turkish heritage of Budapest is the Tomb (Türbe) of Gül Baba, that was renewed and declaired to Hungarian National Monument!

Gül Baba, who died during the conquest of Buda, was a member of the Bektas Dervish Order. He was declaired to be Patron Saint (Wali) of the city.
The Tomb (Türbe) of him was bulit in the 16th century by Mehmet Pasa. It represents the farthest influence of Bektashism in the Austrio-Hungarian Empire. The octagonal Tomb itself is the most northern islamic monument and pilgrimage site in the world. It was also declared to Hungarian National Monument!
The mausoleum offers not only many interesting stories and facts about the turkish occupation of Buda, but also an amazing panoramic view on the Buda Castle District, Parliament and on the bridges over the Danube!
I’m a big “fan” of turkish culture and food, I used to work in Turkey as well, so I’m so glad to have these memories in Budapest! But the Tomb of Gül Baba is only one of all turkish monuments in Budapest.
If you wish to get know more about Turkish Culture and its heritages in Budapest, be my guest on my walking tour! 👇
www.budapestguidedtour.com

A török kultúra emlékei Budapesten!

Budapest, egy csodás város számos kulturális emlékkel, örökséggel, köszönhetően gazdag történelmünknek!

A magyarországi török hódoltság több mint 150 éve alatt (1541-1686 (1699)) a törökök nem csupán kiépítettek egy új adminisztratív rendszert annak érdekében, hogy majd tovább masírozhassanak és valóra váltság Európa elfoglalásának és iszlamizálásának tervét, de időközben be is rendezkedtek és letelepedtek hazánkban.

A történelem ezen időszaka nem csupán a vészről, pusztításról szól. A törökök megépítették saját épületeiket, vagy épp átalakították a korábbi keresztény templomokat. Létrejött hazánkban így mecset, türbe, medresze, bazársor, keretek és még sorolhatnánk!

Az egyik legjelentősebb török emlékünk Gül Baba Türbéje a mai Rózsadombon. A csodás kilátás mellett számos érdekességgel szolgál az oda látogatóknak, mely betekintést enged a török kultúrába, vallásba.

A sírhelyet Mehmet pasa építtette a Rózsák Atyjának (Gül Baba fordítása magyarra), aki maga a Bektási Dervis rend tagja volt, így az utókor bektási dervis költőként emlékszik rá. Egyes források szerint neve eredetileg Kel, vagyis kopasz volt, állítólag ő hozhatta az első rózsákat hazánkba, innen aztán később Gülre keresztelték. Más magyarázatok szerint sírja körül nőttek rózsák, de van aki azt állítja, turbánját díszítette e csodás virág, s erről kapta később a Gül, vagyis Rózsa nevet.

A türbe kertjével együtt nemrégiben megújult. A csodás, nyugodt helyszín a török érdekességek mellett magával ragadó panorámát is kínál az ide érkezők számára, hisz nem csupán a Duna-hidakat, de a Budai Várnegyed csodás épületeit és a Parlamentet is remekül láthatjuk.

Ha érdekli a történelem ezen időszaka, s felfedezné a fővárosi török emlékeket, vallást és kultúrát egy érdekes és izgalmas sétán, legyen vendégem a “Török emlékek Budán” sétámon!

Esztergom, the Capital of the Danube Bend – Esztergom, a Dunakanyar kapuja

A magyar szövegért kérem görgessen lejjebb!

Esztergom is a nice and amazing small city in the Danube Bend in Hungary, near to Budapest. I couldn’t spend a whole day long time ago here, so yesterday we decided to visit it again. It was a trully positive suprise for me!

Esztergom was renewed. The oldtown is as beautiful as it was in the medieval. The city offers not only possibilities for rest and relaxation, but there are several monuments and hidden gems to discover as well.

Esztergom, laying at the bank of the Danube is calm and beautiful. The most important sight is the Basilica, that is not only the largest church of Hungary, but the seat of Hungary’s Chatolic Church. The neoclassical monument is the largest church in the country with its 118m high dom.

The Basilica was built at the place where the nation’s first cathedral was founded in the 11th century by our first king, St. Stephan. He is also belived to have been crowned here in 1000.

Right next to the Basilica you can find the Castle Museum with a small labyrinth of alleys, the gate to the Castle Museum. The most beautiful place in the building is the palace chapel, that is a must see place here. The style of the old Castle is also interessting: from Romanesque through Gothic, to Renessaince and Ottoman.

The milieu of Víziváros (Wather Town) is just amazing. Here you can find not only the old Öziceli Hacci Ibrahim Mosque, that is the most North-Western Mosque of Europe, built by Hacci Ibrahim from Uzice (now Serbia, former Bosnia-Hercegovine), but also the Veprech Tower and the old Primate’s Place where you can find the rich exhibition of the Museum of Christian Art. Here is the Elisabeth Park, that leads you to the yacht harbour and to the Danube Bank. From here you can see the old Maria-Valeria Bridge that was exploded in the world war II and rebuilt in 2000-2001! In the middle of the bridge is the border to Párkány, Slovakia.

And these are just sights in the oldtown! The city offers great possibilities for those who like wathersports or hikeing, walking or touring! If you wish to discover the city, visit my website and ask for special offers! The program is also aviable with private trasfer from Budapest!

Discover this small and amazing city with me, and collect unforgettable experiences!

Esztergom, a Dunakanyar kapuja

A város ugyan az ország legnagyobb templomáról, a Bazilikáról híres, azonban ez csupán egy, a rengeteg csodás látnivaló közül. A kisvárosban a számos látványosságnak és kiváló éttermeknek, kávézóknak, a természet által nyújtott aktív sportlehetőségeknek köszönhetően könnyen el lehet tölteni egy egész napot, sőt, akár egy kellemes hétvégét is.

Esztergom óvárosa csodásan megújult az elmúlt években. A hatalmas Bazilika mellett, melynek 118 méteres kupolája a legnagyobb a hasonló hazai épületek kupoláját tekintve, érdemes felfedezni a Vármúzeumot, mely érdekes kiállításokkal, lapidáriummal és egy gyönyörű várkápolnával várja az ide látogatókat. A vár stílusa román-gótikus-reneszánsz-ottomán elemeket ötvöz. Udvarában egy kellemes étterem-kávézó kis pihenésre is hívogat.

A Bazilika előtti térről akár lifttel, akár a sétautak mentén Víziváros irányába lesétálva nem csupán a természetben gyönyörködhetünk, de a séta során felfedezhetjük a csodásan helyreállított Veprech tornyot is, ahol az 1470-es évekből származó, reneszánsz vízgép ma is működő modelljét csodálhatjuk meg. Itt van Öziceli Haddi Ibrahim mecsete is, aki, ahogy azt neve is mutatja, a mai Szerbia, Uzice területéről származik, és élete során biztosan ellátogatott Mekkába, hiszen nevében szerepel a Haddi.

Továbbhaladva a Prímási Palota csodás épületében gyönyörködhetünk, mely a Keresztény Múzeum gazdag tárlatának ad helyet. Innen nyílik az Erzsébet Park, ahonnan mind a kikötő, mind a Duna part elérhető. A sétautak kellemes kikapcsolódást biztosítanak. A partról szépen látható az 1944-ben visszavonuló német katonák által felrobbantott Mária-Valéria híd, melyet 2000-ben építettek újjá, majd 2001-ben meg is nyitottak! A híd határ Párkány és Esztergom között, amin érdemes Szlovákiába is átsétálni, ha másért nem, a csodás látványért, mely a Duna partról nyílik Esztergom irányába.

A fentiek csak rövid bemutatását jelentik a csodás kisvárosnak. Esztergom nem csak egy órás, nem is csak fél napos, de akár egy hétvégés, kellemes program is lehet, hiszen a látványosségok mellett a hajókázás, kirándulások, túrázás további feltöltődési és kikapcsolódási lehetőségeket biztosítanak.

Fedezze fel Esztergomot velem és szerezzen maradandó emlékeket! Látogasson el honlapomra és kérjen egyedi ajánlatot!

Győr, the city of beauties – Varázslatos Győr

A magyar szövegért kérem görgessen lejjebb!

Győr is the 6th biggest city of Hungary, situated at the meeting of three rivers (Mosoni-Duna, Rába and Rábca). It is often named as city of meetings or city of rivers.Győr has an amazing geographical situation and it is famous for many legends, stories, scientists and its baroque buildings.Győr worths a visit! It is not only a city for seeing, but here you can enjoy active tourism on the rivers, you can take part on a beautiful performance of the Ballet Ensemble of Győr (founded by the world famous ballet dancer Iván Markó), or on any of the festivals, you can eat and drink specialities and you can enjoy a small and amazing city next to a FRÖCCS (wine with soda (carbonated) water, that has been discovered by Ányos Jedlik, who was a Bemdedictine from Győr! (He also invented the dinamo and the defibrillator!) 🍷🚴‍♀️
If you want to discover this amazing city, let me guide YOU! Visit my website for thematic walking tours and collect unforgettable memories with me!! The program is also aviable with private transfer from Budapest! 👇www.budapestguidedtour.com

Varázslatos Győr

Győr az egyik legszebb vidéki városunk! Igazi barokk gyöngyszem, ahol a modernitás keveredik a tradícióval és hagyományokkal. Így pláne büszke vagyok rá, hogy ez a csodás, barokk város, ahol születtem, iskolába jártam és ahova még mindig HAZAjárok!
Nincs másik város, ami ilyen egyedi és komplex. Ahol ennyire jelen van a kultúra, a sport, a nyüzsgés, a nyugalom. Ahol egyszerre lehet pörögni vagy épp lazítani. Ahol nem kérdés, hogy mindenki ismer mindenkit, ha máshogy nem arcról. Ahol, ha bemész a boltba, már készítik, amiért jöttél. A városban annyi mesélni való van, hogy napokig lehetne időzni, ha valaki igazán megismerné. Kiváló éttermek, szuper pubok, a színház, az egyetem, a fesztiválok, a Tourinform, a parkok.

A legfontosabbak között ki lehet emelni a gyönyörű Káptalan dombot a Székesegyházzal, Püspökvárral. Nem mellékesen híres a Könnyező Szűz Mária legendáról is a város legfőbb temploma.

A Dunakapu tér, napjaink rendezvényhelyszíne a Vaskakassal díszített szökőkútról neves, mely a legenda szerint bizony megszólalt, s így a város felszabadulhatott a török uralom alól.

A város főtere, a Széchenyi tér, nem csupán a Bencés templomról és iskoláról, a Mária oszlopról vagy a Vastuskós házról neves, de itt található a Xantus János Múzeum, a régi Városháza, ahol korábban a pellengér állt és ahol a boszorkányokat égették meg, a Lloyd épülete is. A tér alatt az egykori török börtön, későbbi óvóhely és élelmiszerraktár érdekességei is felsejlenek.

A sétáló utca számos nevezetessége, a magánadományból épült Városháza, a gyönyörűen felújított Zsinagóga, a folyópartok, a Püspökerdő, a múzeumok, éttermek, cukrászdák mind hívogatják a látogatókat!

Győr bizony megér egy városnézést! Legyen a vendégem és fedezze fel ezt a csodás várost velem!

Keresse fel honlapomat és kérjen ajánlatot,használja az alábbi WhatsUp alkalmazást!

http://www.budapestguidedtour.com

Blog at WordPress.com.

Up ↑